Telefonszám: +36-89/512-596 E-mail cím: info@boller.hu

Termékkereső

el120901

 images logok 2018 sorban

A februárról legtöbbünknek a szerelmesek napja jut eszébe, kevesen tudják, hogy más ünnepelni való is van ilyenkor, hiszen hagyományosan ilyenkor készült az igazi téliszalámi. Vagyis a február a téliszalámi születésnapja is egyben. A szalámi igazából egy olasz klasszikus, a magyar változat ennek az ételnek a nemespenésszel érlelt, disznóhúsból készült leszármazottja. A milanese nevű szalámit fűszerezése is összeköti a magyar kedvenccel. Mindkettőben található szegfű- és fehér bors -  többi összetevőt a gyárak üzleti titokként őrzik. A szalámi története idehaza a 19. században kezdődött. A szegedi Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását, majd Olaszországból hozott munkásokat, akik segítségével 1885-ben kezdte meg a szalámi nagyüzemi gyártását mindannyiunk örömére.

Bővebben: Február a téliszalámi hónapja

A Húsvét a második legnagyobb ünnepünk, és talán nem túlzás azt állítani, hogy nincs olyan család, ahol ne kerülne ilyenkor sonka az asztalra. A “Hús-vét”, ahogy a neve is jelzi, a hosszú böjt utáni első olyan alkalom volt, amikor az emberek húst vettek magukhoz. A családok együtt lehettek, a megváltó feltámadását, a tavasz eljövetelét ünnepelték, a hosszú nélkülözésekkel teli tél után. Vannak akik szerint a húsvéti sonka mint a legnemesebb húsféleség megkoronázta az ünnepi asztalt. Mások szerint praktikus okok állnak a Húsvéti sonka hagyománya mögött, épp az ünnep idejére körül készült el, és végre meg lehetett kóstolni. De miért csak Húsvétra készült el a sonka, ha már november körül elkezdődtek a disznóvágások?

Bővebben: Február végén készül a Húsvéti sonka

A disznóvágás során mindig arra törekszünk, hogy semmi ne vesszen kárba és minden úgy sikerüljön, ahogy annak kell. Ennek ellenére előfordulhat, hogy elszámoljuk a szükséges alapanyag mennyiségét. A megmaradt fűszereket egy évig még bármire felhasználhatjuk sütés-főzés közben, ha megfelelő légmentesen zárható dobozban tároljuk. A többi felszerelés klipsz és zsineg is jó lesz jövőre, igen ám, de mi történjen akkor, ha megmaradt a bél?

Bővebben: Megmaradt a beled? Így tárold!

A kocsonya a magyar konyha egyik remekműve. Karácsony és szilveszter környékén pedig gyakrabban előkerül, hiszen igen kedvelt ünnepi étel és a másnapos gyomor megmentője. A hajnali disznóvágások alkalmával a köröm, a csülök, a bőrke, a fül, a farok, mind egy üstbe kerül és lassú tűzön 4-5 órán keresztül rotyog. Ez a hosszú idő azért kell, hogy az összes zselésítő anyag kifőjön a csontokból és a kocsonya igazán remegős legyen. A kocsonya egyik titka, hogy minél alacsonyabb lángon főzik, annál tisztább lesz a kocsonyalé. Ha elkészült, tálakba rakják és hideg kamrába, pincébe teszik, ahol szép lassan ki tud hűlni. A kocsonyafőzés tehát nagyon egyszerű, de hosszan tartó művelet, mégis megéri nekilátni!

Bővebben: Remegve imádjuk a kocsonyát

A szokások és a babonák átszövik az év utolsó napjához kapcsolódó ünnepeket. Meghatározzák, hogy mit és hogyan csináljunk mit együnk és igyunk, ahhoz hogy méltón búcsúztassuk az újévet és még méltóbban köszöntsük az újesztendőt. Őseink szerint ezeknek a hagyományoknak a követésétől várhatjuk azt, hogy egészségesek, sikeresek, gazdagok, szerencsések leszünk az előttünk álló 365 napban. Éppen ezért van az, hogy rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az újév napjához: fontos, hogy hangoskodjunk, amivel elűzzük a gonosz szellemeket, jó ha együtt vagyunk, hogy közösen engedjük el a múltbéli sérelmeinket és az is szerencsét hoz, ha malacot eszünk és persze valamilyen szemes terményt, hogy bőség köszöntsön ránk.

Bővebben: A malac kitúrja a szerencsét!

3. oldal / 6

 

 

A honlapon található nevek, képek és leírások a Böllér cégcsoport tulajdonát képezik, ezeknek mindennemű másolása tilos! Bővebben...

Kapcsolat

Böllér-Ker Kft.
8500 Pápa
Külső Veszprémi út 40.

Tel.: +36-89/512-596
E-mail: info@boller.hu